Eredeti cikk: Asexuality Archive
Fordítás: Marta Grabowska
Kezdjük az elején
Az aszexualitás egy szexuális irányultság, mint a hetero- vagy a homoszexualitás. Ha valaki heteroszexuális, akkor az ellenkező nemű emberek iránt érdeklődik. Ha valaki meleg, akkor az azonos neműek vonzzák. De ha valaki aszexuális, vagy másképpen szólva „aszex”, akkor senki iránt nem tanúsít ilyen jellegű érdeklődést. Egyszerűen nem tapasztal szexuális vonzalmat. Az aszexualitás nem olyasmi, amit meg kell „javítani” vagy „gyógyítani”, ez egyszerűen csak az aszexuálisok identitásának része.
Valószínűleg sosem hallottál az aszexualitásról, amíg a gyereked nem említette neked. Valószínűleg most kissé össze vagy zavarodva, és egy kicsit aggódsz. Ez érthető. Valószínűleg nem erre a beszélgetésre számítottál, amikor felébredtél ma reggel. Ennek az útmutatónak az a célja, hogy elmagyarázza, mit kell tudni az aszexualitásról, és mit jelent ez számodra és a gyereked számára.
Jól teszed, ha elengeded az aszexualitással kapcsolatos bármilyen előítéletedet. Amikor az emberek meghallják az „aszexuális” szót, számos képzetet és fogalmat társítanak hozzá, és ezek többsége téves.
Az aszexualitás nem egy probléma, amelyet meg kell oldanod. Nem betegség. Nem. rendellenesség. Nem internetes divat. Nem szekta. Nem egy divatos szó az önmegtartóztatásra. Nem nemi identitás. Nem választás. Nem valami fát ölelgető hippi liberális ötlet. Nem holmi konzervatív erkölcsösségi mozgalom. Nem jár spórákkal, kettéosztódással vagy ilyesmivel. Nem ürügy a randizás elkerülésére. Az aszexualitás szexuális irányultság. Ennyi.
Most valószínűleg azon tűnődsz, hogy ha egy valós szexuális irányultságról van szó, miért nem hallottál még róla korábban. Ez azért van, mert a leírására használt szó viszonylag új. Bár már évtizedek óta létezik, igazán csak a 2000-es évek elején kezdett népszerűvé válni. De a koncepció sokkal régebbi. Aszexuálisok olyan régóta vannak, amióta léteznek emberek. Egyszerűen csak nem volt rá szavuk, amivel meghatározhatták volna magukat. A fogalom megnevezésére használt szó kora azonban nem hitelteleníti magát a fogalmat. Végül is a „heteroszexuális” szót is csak 1892-ben használták először, pedig már a középkorban, az ókori Görögországban és még korábban is voltak heteroszexuális emberek.
A jelenlegi legpontosabb becslések alapján az emberiség legalább 1%-a aszexuális. Ez az adat Dr. Anthony Bogaerttől származik, az egyik első olyan tudóstól, aki kifejezetten az aszexualitást tanulmányozta. Ám nem ő volt az első, aki észrevette. A híres kutató, Alfred Kinsey, amikor a „Kinsey-skálán” dolgozott, rájött, hogy néhány ember egyszerűen nem passzol a diagramjába, ezért „X csoportnak” nevezte el őket. Manapság sokan úgy gondolják, hogy ez az X csoport az aszexuális embereket jelenti.
Ha száz emberből legalább egy aszexuális, ez azt jelenti, hogy valószínűleg ismersz valaki mást is, aki esetleg aszexuális. Gondolj az emberekre az életedben. Van olyan agglegény nagybátyád vagy vénlány nagynénéd, aki sohasem mutatott érdeklődést senki iránt? Van olyan barátod, aki sosem vesz részt a szexről folytatott beszélgetésekben? Van olyan unokatestvéred, aki többször is házasodott, de sosem született gyereke? Volt olyan kollégiumi szobatársad, akit jobban érdekeltek a könyvek, mint az, hogy összejöjjön valakivel? Elképzelhető, hogy ezek az ismerőseid is aszexuálisok. És lehet, hogy nem is ismerik a szót.
Mit jelent ez számodra
Azt jelenti, hogy van egy aszexuális gyereked.
Tényleg csupán ennyit jelent. Semmi sem változott sem a te életedben, sem a gyerekedében. Egyszerűen csak nyíltan kimondásra került az, ami már előtte is ott volt. Ez egy a sok dolog közül, amellyel gyereked találkozni fog, miközben éli az életét, és felfedezi, ki is ő.
Miért aszexuális a gyerekem?
Mint minden más szexuális irányultság, így az aszexualitás oka is tisztázatlan, és többnyire nincs is igazán jelentősége. A lényeg az, hogy a gyereked aszexuális. Ez szerves része annak, ki is ő.
A gyerekednek valószínűleg nem volt könnyű elkezdenie használni az „aszexuális” szót. Nem hirtelen elhatározásból mondja. Sokat gondolkodott rajta, valószínűleg még azon is gyötrődött, vajon ő miért nem olyan, mint mindenki más. Sokak számára az „aszexuális” szó felfedezése felszabadító pillanat. Végre ráébrednek, hogy nincsenek egyedül, vannak még hozzájuk hasonló emberek. Biztosak saját magukban.
Te nem tettél semmit, amivel aszexuálissá változtattad a gyerekedet. Nem azért lett aszexuális, mert elriasztottad őt a szextől, vagy nem ölelted meg őt elégszer, vagy bármi ilyesmi. Az aszexualitás nem a rossz szülői nevelés következménye. Semmit sem csinálhattál volna másként, ami bármit is megváltoztatott volna.
Mit kellene tennem?
Hallgass a gyerekedre! Ő többet tud erről, mint te.
Próbáld megérteni! Nem kell mindennek azonnal értelmet nyernie, ami számít, az az, hogy törekedj a megértésére.
Olvass utána! Ha valamit nem értesz, vagy olyan kérdésed van, amelyet nem szívesen teszel fel a gyerekednek, vagy egyszerűen csak többet szeretnél tudni, akkor szánd rá az időt, és nézz utána annak, amire kíváncsi vagy.
Tartsd tiszteletben az aszexualitást! Az aszexualitás nem egy beképzelt valami, nem „kamasz dolog”, nem poén. Szerves része a gyereked identitásának. Ha nem közelítesz tisztelettel az aszexualitás felé, akkor nem tiszteled a gyerekedet.
Fogadd el a gyerekedet! Ez fontos számára, és fontos neki, hogy tudja, hogy törődsz vele.
És ami a legfontosabb: szeresd!
Mit NE tegyek?
Ne légy dühös! Nincs miért haragudni. Az aszexualitás nem választás, hanem része a gyereked személyiségének. Ha dühbe gurulsz az aszexualitása miatt, az olyan, mintha arra haragudnál, hogy 42-es méretű cipőt hord, vagy barna szeme van.
Ne próbáld „megjavítani”! Nincs mit „javítani”. Az APA (American Psychological Association, Amerikai Pszichológiai Társaság) az aszexualitást érvényes irányultságként ismeri el a DSM-5-ben*. Ha a gyerekedet terapeutához küldöd, hogy „kigyógyítsa” az aszexualitásából, az a legjobb esetben is felesleges pénzkidobás lenne, legrosszabb esetben pedig borzasztó, traumatikus élmény.
Ne próbáld meggyőzni arról, hogy téved! Bízzál benne, hogy tudja, mit érez és mit gondol.
Ne utasítsd el! Ha gyereked azt mondja, hogy aszexuális, az azt jelenti, hogy ez fontos számára. Ha lerázod, azzal azt üzened neki, hogy nem érdekel téged.
Ne „feledkezz meg” az aszexualitásáról! Ha a gyerekednek bármikor emlékeztetnie kell arra, hogy aszexuális, az számára azt jelzi, hogy nem érdekel téged az élete. Nem kell emlékezned az összes meghatározásra és minden konkrét részletre, de emlékezned kell arra, hogy aszexuális, és hogy ez mit jelent.
Ne mondd el senkinek a gyereked engedélye nélkül! Rád bízta ezt az információt, másokkal azonban nem biztos, hogy szeretné megosztani. Ne játszd el a bizalmát azzal, hogy elmondod másoknak.
Ne mondj semmit az alábbi „Mit NE mondjak” fejezetben felsoroltak közül! Ez a rész olyan bántó és érvénytelenítő kijelentések gyűjteménye, amelyeket kerülnöd kell, amikor a gyerekeddel az aszexualitásról beszélsz.
Mit NE mondjak?
Mi lesz az unokákkal? Sok szülő aggódik amiatt, hogy soha nem lesz nagyszülő, miután a gyereke előbújik aszexuálisként. Először is fel kell ismerned azt, hogy a gyerekeid nem kötelesek unokákat szülni neked. Az, hogy vállalnak-e gyereket, a személyes döntésük, és a gyereked heteroszexualitása sem lett volna garancia arra, hogy saját gyereket szeretett volna világra hozni. Ráadásul az aszexualitása semmiben sem akadályozza meg abban, hogy gyereket vállaljon, ha szeretne. Sok aszexuális szeretne gyereket, és sokuknak van is gyereke. Az aszexuálisok ugyanúgy szülőkké válhatnak, mint bárki más: örökbefogadással, béranyaság, mesterséges megtermékenyítés útján, vagy akár természetes fogantatással is.
De te már jártál valakivel! A múltbéli randizás nem bizonyítja azt, hogy valaki nem aszexuális. Még a jelenlegi kapcsolati állapot sem bizonyíték arra, hogy egy ember nem aszexuális. Lehet, hogy a gyereked azért randizott az illetővel, mert úgy érezte, hogy meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak. Lehet, hogy a gyereked azért randizott az illetővel, mert próbálta feltérképezni a saját érzéseit, és ez vezette rá arra, hogy aszexuális. Lehet, hogy a gyereked azért randizott az illetővel, mert szerelmes volt. Annak, hogy valaki randizik, nincs köze ahhoz, hogy az illető aszexuális-e vagy sem.
Én is ilyen voltam. Majd megváltozol. Amikor valaki azt mondja neked, hogy aszexuális, nem megerősítést vár tőled, hogy egyszer majd „normális” lesz. Hiszen már most is normális. Elfogadásra és megértésre vágyik. Azt várja, hogy elismered őt annak, aki. Azzal, hogy azt mondod, „korábban te is így voltál ezzel”, egyáltalán nem segítesz neki. Ezzel lerázod őt. Az aszexualitás nem valamiféle kamaszkori hóbort, ami egy hét alatt elmúlik.
Túl fiatal vagy ahhoz, hogy tudd. Ha a gyereked odamenne hozzád, és azt mondaná: „Figyelj, heteró vagyok”, akkor gondolnád azt, hogy túl fiatal ahhoz, hogy tudja? Ha azt mondaná, hogy „Figyelj, meleg vagyok”, akkor gondolnád azt, hogy túl fiatal ahhoz, hogy tudja? Ha úgy gondolod, hogy elég idős ahhoz, hogy tudja, meleg vagy heteroszexuális, akkor ahhoz is elég idős, hogy tudja, hogy aszexuális.
Nem egyezem bele. Ez nem a te jóváhagyásodon múlik. Nincs beleszólásod a kérdésbe. Amikor a gyereked azt mondja, hogy aszexuális, az egy tényállás. Nem vita tárgya. Nem tudod lebeszélni, és nem tudod meggyőzni, hogy változzon meg, mert ez nem az ő döntése. Nincs miről lebeszélni, és nincs semmi, amin változtatni tudna. Aszexuális és kész. Az elutasításoddal csak ártasz neki.
Nincs vele bajom. Csak ne beszélj róla senkinek. Ha el akarod hallgattatni a gyerekedet, akkor valójában nem vagy vele kibékülve. Nem a te tiszted eldönteni, hogy kinek mondja el. Zavarba jössz tőle? Aggódsz, hogy mások mit gondolnak majd? Szülőként nem ez a szereped. A te feladatod az, hogy megvédd a gyereked jogát ahhoz, hogy félelem nélkül megélhesse valódi önmagát.
Senki sem fog randizni veled, ha ezt elmondod. Az ilyen kijelentések több okból is problémásak. Először is azt mondod a gyerekednek, hogy titkolja el, hogy kicsoda valójában, azért, hogy párt találjon; ahelyett, hogy arra bátorítanád, hogy tartsa értékesnek saját magát, és találjon valakit, aki olyannak fogja őt szeretni, amilyen. Másodszor, feltételezed azt, hogy a gyerekedet egyáltalán érdekli, hogy járjon valakivel. Pedig lehet, hogy nem. Az aszexuális emberek jelentős része aromantikus, vagy egyéb okból kifolyólag nem érdeklődik a randevúzás iránt. Végezetül pedig ezzel azt mondod, hogy a szex az egyetlen fontos dolog egy párkapcsolatban.
Ne aggódj, egyszer majd megismerkedsz valakivel. Az aszexualitás nem a szingliség szinonimája. Nem átmeneti állapot, amely csak úgy elillan, amint megérkezik a megfelelő társ. Amikor a gyereked elmondta, hogy aszexuális, nem a megfelelő partner hiányára panaszkodott. Azt közölte veled, hogy mi a szexuális irányultsága. Természetesen az is előfordulhat, hogy egyszer majd megismerkedik valakivel. És ettől még továbbra is aszexuális lesz.
Nem akarom, hogy bekorlátozd magad. Az „aszexuális” szó egy meghatározás, nem pedig egy magunk számára önként felállított korlát. A gyereked nem arra használja, hogy kivonja magát azok alól a tapasztalatok alól, amelyektől fél, vagy amelyekre nem áll készen. Nem nyomja el a személyisége egy részét azért, hogy megfeleljen ennek a meghatározásnak, hanem azért alkalmazza ezt a szót, mert illik a személyiségéhez. Az aszexuális embert nem korlátozza be jobban az aszexualitása, mint a heteroszexuálist a heteroszexualitása.
De azt hallottam, hogy a szexualitás képlékeny. Talán egyszer majd megváltozol! Talán így lesz. Lehet, hogy nem. Nem ez a lényeg. Ami számít, az az, hogy most aszexuális. Amikor ilyesmit mondasz, valójában azt mondod, hogy nem tetszik a dolgok jelenlegi állása, és szeretnéd, ha másképp lenne, és hogy nem fogadod el a gyerekedet, amíg nem változik meg valami számodra elfogadhatóbbra. Ezenkívül ez az érvelés könnyen megfordítható: ha a szexualitás képlékeny, akkor lehet, hogy egy nap Te válsz aszexuálissá.
Elviszünk orvoshoz, hogy rendbe hozzon. Az aszexualitás nem javítható vagy gyógyítható. Lehet, hogy úgy véled, hogy a szex iránti érdeklődés hiánya a hormonháztartás egyensúlyának felborulásának, agydaganatnak vagy más egyébnek a tünete. Bár igaz, hogy az alacsonyabb libidó vagy a szex iránti érdektelenség számos egészségügyi probléma tünete lehet, ám ritkán fordul elő, hogy ez az egyetlen jel. Természetes, hogy aggódsz, de hacsak a gyereked nem produkál más tüneteket is, vagy ha a szexuális érdeklődése nem hirtelen csökkent le, valószínűleg nincs rá ok, hogy orvoshoz fordulj. Sok aszexuálisnak ellenőrizték a hormonszintjét, és gyakran azt tapasztalják, hogy a szint az elvárt tartományon belül van. Bár egyes aszexuálisok különféle egyéb okokból kifolyólag hormonkezelést is kapnak, általában mégsem számolnak be változásról.
Isten ezt nem helyesli. Mivel ezt a kifogást általában keresztények szokták felhozni, íme néhány vers: 1. Korintus 7:6–9 és Máté 19:10–12. Sok más vallásban jelennek meg hasonlóan elfogadó kijelentések. Nem tudok olyan vallásról, amely kifejezetten elítélné az aszexualitást.
Most jársz valakivel. Tudtam, hogy mégsem vagy aszexuális! Ha valakivel randevúzik, az még nem bizonyítja, hogy nem aszexuális. Sok oka lehet annak, hogy jár valakivel, és a szexuális vonzalom nem feltétlenül tartozik közéjük. Ha ilyesmit mondasz, az azt jelzi, hogy kezdettől fogva nem hittél a gyerekednek, és folyton valami bizonyítékot kerestél arra, hogy téved.
Ez biztos nagyon nehéz a partnerednek. Ha a gyereked párkapcsolatban él, amikor elmondja neked, hogy aszexuális, akkor azt feltételezheted, hogy az aszexualitás azt jelenti, hogy nincs szex, a szex hiánya pedig párkapcsolati konfliktussal jár. Azonban egyik feltételezés sem okvetlenül igaz. Az aszexualitás nem gátolja meg az embert a szexben, csupán arról van szó, hogy az aszexuálisok általában nem nagyon hajlanak rá, vagy nem lelkesednek érte. Egyes aszexuálisok különféle okokból tartanak fenn szexuális kapcsolatot partnerükkel. A második feltevést illetően a szex nélküli kapcsolat semmivel sem jelent nagyobb garanciát a kapcsolati problémákra, mint a szexszel teli kapcsolat az örök boldogságra. Nem tudhatod, mi zajlik a kapcsolatukon belül. Nem tudhatod, milyen megállapodásokat, egyezségeket vagy kompromisszumokat kötöttek a kapcsolatukban. Még az is lehetséges, hogy a partnere is aszexuális. Ha ezt nem osztják meg veled, az azért van, mert nem tartozik rád.
Ha a fentiek közül bármelyiket mondtad már: Valószínűleg már azután olvasod ezt, hogy a gyereked előbújt, és ha ez így van, akkor valószínű, hogy már tettél néhány kijelentést a fentiek közül (vagy valami hasonlót). Ha ez a helyzet, beszélj a gyerekeddel, és kérj tőle bocsánatot. Tudasd vele, hogy most már megérted, hogy valami bántót mondtál. Nem vonhatod vissza azt, amit már kimondtál, de megpróbálhatod helyrehozni az esetlegesen okozott károkat.
Mit kell még tudnom?
Egyetlen oldal nem mondhat el mindent, amit tudnod kell az aszexualitásról, ezért arra bíztatlak, hogy folytass önállóan további kutatómunkát. A következőkben álljon itt nagy vonalakban néhány egyéb, esetlegesen felmerülő téma, amikor a gyereked az aszexualitásról beszél.
Az aszex spektrum: A gyereked mondhatja azt, hogy demiszexuális vagy szürke aszexuális. Ezek a kategóriák az úgynevezett „aszex spektrum” részei, ami azt jelenti, hogy valahol az aszexuális és a nem aszexuális között vannak félúton. Egy szürke aszexuális ember ritkán érez szexuális vonzalmat, nem egészen biztos benne, hogy amit érzett, az szexuális vonzalomnak minősül-e, vagy valamilyen egyéb okból nem érzi úgy, hogy az „aszexuális” kifejezés illik rá, bár közel áll hozzá. Egy demiszexuális ember csak azután tapasztal szexuális vonzalmat, hogy nagyon jól megismert valakit. (Tartsd szem előtt, hogy ez nem ugyanaz, mint az, hogy nem akarsz lefeküdni egy idegennel. Ez arról szól, hogy egyáltalán nem érzel vonzalmat a másik iránt, hacsak nem ismerted meg alaposan. És mielőtt azt mondanád, hogy „Dehát mindenki ilyen”, gondolj bele, hogy egész iparágak épülnek arra, hogy az emberek szexuálisan vonzódnak idegenekhez.) Mind a szürke aszexualitás, mind a demiszexualitás valóban létezik, és teljesen normális.
Romantikus vonzalom: A romantikus vonzalom elkülönül a szexuális vonzalomtól. Bár az aszexuálisokból hiányzik a szexuális vonzalom, romantikus vonzalmat tapasztalhatnak. Megkockáztatva a túlzott leegyszerűsítést, ha a szexuális vonzalom lényege az, hogy szexelni akarunk valakivel, akkor a romantikus vonzalom azt jelenti, hogy valakivel romantikus kapcsolatot szeretnénk ápolni. A romantikus vonzalom, akárcsak a szexuális vonzalom, irányulhat egy vagy több nemre. Például azt a férfit, aki romantikus vonzalmat érez a nők iránt, „heteroromantikusnak” nevezzük, míg az a nő, aki férfiak és nők iránt egyaránt érdeklődik romantikusan, „biromantikus” és így tovább. Aki nem tapasztal romantikus vonzalmat, azt „aromantikusnak” nevezzük. Bár a szexuális irányultság és a romantikus irányultság jellemzően egybeesik (például egy homoszexuális személy gyakran homoromantikus is), előfordulhat, hogy egy ember ezen irányultságok bármilyen kombinációjával rendelkezik. Vagyis valaki lehet aromantikus heteroszexuális vagy pánromantikus aszexuális, vagy bármi más.
Nemi identitás: A nemi identitás az ember saját nemének érzékelése. Más szóval azt jelenti, hogy valaki férfiként vagy nőként tekint magára (vagy bizonyos esetekben mindkettőként, vagy egyikként sem, vagy ezek kombinációjaként stb.). A nemi identitás elkülönül a fizikai nemtől. Tekinthetsz rá úgy, hogy a nemi identitásod fejben dől el, míg a fizikai nemed a nadrágodban. Azt, akinek a nemi identitása megegyezik a fizikai nemével (például egy nőt, akinek történetesen hüvelye van), „ciszneműnek” nevezzük, míg azt, akinek nemi identitása és a születéskori neme nem ugyanaz (például egy nőt, akinek történetesen pénisze van) „transzneműnek” hívjuk. Fontos megjegyezni, hogy az aszexualitás nem nemi identitás. Az aszexuálisok bármilyen nemi identitásúak, és bármilyen fizikai neműek lehetnek.
*A DSM-5 (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, melyet klinikusok és pszichiáterek használnak a pszichiátriai megbetegedések diagnosztizálására. A DSM-5 néven ismert legújabb, ötödik verzió 2013-ban jelent meg. A DSM kiterjed a felnőttek és a gyermekek mentális zavarainak minden kategóriájára.
