Mi az aszexualitás?
Az aszexualitás szexuális orientáció, hasonlóan a bi-, hetero-, homo- és pánszexualitáshoz. Egy aszexuális ember senkihez sem vonzódik szexuálisan, de ez nem zárja ki a romantikus, esztétikai, érzéki vagy plátói vonzalom megélését. Az aszexualitás spektrumon létezik, ami sok alkategóriát magában foglal. Azokat, akik csak ritkán vagy bizonyos körülmények között éreznek szexuális vonzalmat, szürke aszexuálisoknak nevezzük. Ők az aszexuális spektrumon helyezkednek el, és egyik konkrét altípusuk a demiszexuálisok, akik csak azután éreznek szexuális vonzalmat mások iránt, miután létrejött köztük egy szoros érzelmi kötelék.
Az aszexuálisok máshogyan működnek, mint a társadalom túlnyomó többsége. A szexuális vonzalom annyira szerves része a többség mindennapjainak, hogy sokak számára elképzelhetetlen ennek hiánya. Következésképpen sokszor patologizálnak minket, vagy próbálnak mögöttes indokot keresni a szexuális orientációnkra. A megértés hiánya gyűlöletig, akár erőszakig vagy diszkriminációig is fajulhat, ezért fontos számunkra, hogy segítsünk kiigazodni az aszexualitással kapcsolatos fogalmakon, és megcáfoljuk a velünk kapcsolatos félreértéseket.
Vonzalomtípusok
Fentebb említettünk néhány vonzalommal kapcsolatos fogalmat, amelyek talán idegennek hatottak. Ezek az osztottvonzalom-modellben (Split Attraction Model – SAM) meghatározott vonzalomfajták, amelyeket bárki megtapasztalhat.
Szexuális vonzalomnak nevezik azt, amikor egy másik, specifikus személy szexuális érzéseket vált ki valakiből, és/vagy vágyat arra, hogy szexuális aktust létesítsen vele. A szexuális vonzalom lényegében egy másik ember felé irányított szexuális vágy. Ez a vágy egy homoszexuális embernél egy azonos nemű ember felé irányul, egy heteroszexuális embernél egy ellenkező nemű felé, biszexualitás, poliszexualitás vagy pánszexualitás esetén egynél több nem felé, az aszexualitás esetében pedig semmilyen nemű ember felé sem.
Romantikus vonzalomnak hívjuk a másokra irányított romantikus vágyat, amit a köznyelvben szerelemként is emlegetünk. Ez vezethet a vágyhoz, hogy romantikus kapcsolatba lépj egy bizonyos személlyel. Létezhet szexuális vonzalom nélkül is, ahogyan szexuális vonzalom is létezhet romantikus vonzalom nélkül. Sokan tündérmesének tartják a szexuális vonzalom nélküli szerelmet, pedig ezt nem érdemes sem képzeletbelinek nyilvánítani, sem idealizálni. A szexuális vonzalom nélküli szerelem semmiben sem több vagy kevesebb a szexuális vonzalommal járó romantikus vonzalomnál. Léteznek olyan emberek is, akik egyáltalán nem éreznek romantikus vonzalmat mások iránt, őket nevezzük aromantikusnak.
Esztétikai vonzalomnak hívják azt, amikor valaki szépnek talál egy bizonyos embert bármilyen szexuális indíttatás nélkül. Ugyanaz az érzés, mint amikor egy szép virágot, tájat vagy műalkotást látsz. Könnyű összekeverni más vonzalmakkal, így ha néha össze vagy zavarodva, és nem tudod, hogy éppen romantikusan, szexuálisan vagy esztétikailag vonzódsz valakihez, ne izgulj, nem vagy vele egyedül. Fontos megjegyezni, hogy minden vonzalomtípus jelen lehet külön-külön vagy egymás mellett is. Lehetséges csak és kizárólag esztétikailag vonzódni valakihez, de előfordulhat az is, hogy az esztétikai vonzalmad romantikus, szexuális vagy érzéki vonzalmakkal is társul.
Érzéki vonzalomnak nevezik, amikor valaki nem szexuális jellegű érintések megélésére vágyik egy bizonyos személlyel. Az, hogy mi számít nem szexuális érintésnek, személyenként változó, van, aki számára már egy ölelés is szexuális, és van olyan is, aki a csókolózást sem tartja szexuális töltetűnek. Aszexuális és alloszexuális (nem aszexuális) emberek között is előfordul, hogy valaki egyáltalán nem vágyik az ilyen jellegű érintésekre, és az ilyen emberek igényeit is fontos tiszteletben tartani. Ha azt akarnánk leírni, hogy milyen érzés az érzéki vonzalom, leginkább ahhoz lehetne hasonlítani, amikor meglátsz egy aranyos kisállatot, és nagyon szeretnéd megsimogatni.
Plátói vonzalomnak azt nevezzük, amikor szeretnél összebarátkozni egy bizonyos személlyel, baráti kapcsolatot szeretnél kialakítani vele. A plátói vonzalom és a barátság nem feltétlenül tér el intenzitásban a romantikus (vagy bármely másik) vonzalomtól és kapcsolattól, egyszerűen más jellegű.
Ezek a vonzalomfajták egymástól különállóak, de nem zárják ki egymást. Minden vonzalomtípushoz tartozhat külön orientáció, ami azt jelöli, hogy mely nem vagy nemek felé képes ezeket érezni az adott személy. Többnyire csak a romantikus és szexuális vonzalmakhoz szoktunk orientációt kapcsolni, de technikailag ha szeretne, valaki meghatározhatja külön az érzéki, esztétikai és plátói orientációit is (pl.: pánesztétikus, biérzéki, heteroplatonikus). A közvélemény szerint ez már túl bonyolult, de ha másokkal nem is osztják meg, a saját működésük megértésében mindenkinek segíthet a különböző vonzalmak különválasztása.
Azokat az embereket, akiknek romantikus és szexuális orientációja eltér egymástól, keresztorientáltnak nevezzük. Bár legtöbbször az alloromantikus aszexuálisok és alloszexuális aromantikusok jelölik külön a romantikus és szexuális orientációikat, nem csak aromantikusok és aszexuálisok lehetnek keresztorientáltak. Ahogy létezhet biromantikus aszexuális, ugyanúgy lehet valaki heteroromantikus biszexuális vagy homoromantikus heteroszexuális, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Libidó és aszexualitás
Gyakori félreértés az aszexualitással kapcsolatban, hogy egy aszexuális ember nem vesz részt szexuális aktusban. Ez nem igaz, egy aszexuális ember is lefeküdhet másokkal. Az emberek (akár aszexuálisok, akár alloszexuálisok) sokféle okból szexelnek, a szexuális vonzalom csak egy a sok közül. Az ember szexelhet azért, hogy kielégítse a párját, hogy levezesse a felgyülemlett stresszt, vagy egyszerűen csak azért, mert élvezi az aktust, stb.
Felmerülhet a kérdés, hogyan képes egy aszexuális élvezni a szexet, ha egyszer nem vonzódik másokhoz. A válasz nagyon egyszerű. A szexuális vonzalom hiánya nem feltétlenül jelenti a libidó hiányát. Sok aszexuálisnak van libidója, tehát képes felizgulni, csak ez az izgalom nem másokra irányul. Ahogyan az alloszexuálisoknál is, az aszexuálisok között is személyenként változó, hogy kinek milyen magas a libidója. Léteznek nagyon magas libidóval bíró és libidóval nem rendelkező aszexuálisok is. Ahogyan egy magas libidóval rendelkező aszexuális nem lesz alloszexuális, úgy egy alloszexuális sem lesz automatikusan aszexuális szimplán attól, hogy alacsony a libidója.
Ha egy aszexuális ember rendelkezik libidóval, azt többféleképpen élheti ki. Dönthet úgy, hogy önkielégít, kereshet magának szexuális partnert, vagy figyelmen kívül hagyhatja a szexuális izgalmát, amíg az el nem múlik magától. (Ugyanezek a választási lehetőségek állnak egy alloszexuális ember előtt is.)
Személyes hozzáállások a szexualitáshoz
Bár néhány aszexuális nem vágyik a szexre, vagy egyenesen undorodik tőle, más aszexuálisokat a libidójuk vagy egyéb személyes indokok motiválhatják a szexuális aktusra. Még az aszexuális közösségen belül is sokan hiszik, hogy az aszexualitás a szexuális vágy hiányát jelenti, pedig ez nem így van. Többféle szexualitáshoz való hozzáállást különböztetünk meg, melyek egyaránt jellemezhetnek aszexuális és alloszexuális embereket. Ezek a következők:
Szexundorosnak hívjuk azokat az embereket, akiket taszít a szex gondolata, és/vagy semmilyen helyzetben nem vágynak szexuális aktusra. Ez nem jelenti azt, hogy valaki a szexet mint általános jelenséget rossznak vagy bűnös dolognak tartja, egy ilyen ember is támogathatja mások szabad szexuális életét és a szexualitásról való nyílt diskurzusokat, csupán ő maga nem szeretne szexelni.
Szexközömbösnek hívjuk azokat az embereket, akik nem vágynak igazán a szexre, de nem is taszítja őket a gondolat, ha úgy alakulna, hogy kompromisszumot kell kötniük a párjukkal, talán részt vennének szexuális aktusban.
Szexkedvelőnek hívjuk azokat az embereket, akik vágynak szexuális aktusra. Egy aszexuális ugyanúgy lehet szexkedvelő, mint egy alloszexuális, az eltérés csupán annyi, hogy míg egy alloszexuális képes szexuális vonzalom alapján választani magának szexuális partnert, egy szexkedvelő aszexuális valószínűleg ennek hiányában más nézőpontokra hagyatkozik, mint például romantikus kötelék, szexuális tapasztalat vagy teljesítmény, szexuális kompatibilitás (azonos fétisek stb.).
Kulturális attitűdök
A személyes hozzáállások nem összekeverendőek a szexszel kapcsolatos kulturális attitűdökkel. Ezek a következők:
Szexpozitív az, aki fontosnak tartja a szexuális egészségügyi szolgáltatásokhoz való nyílt hozzáférést, a széleskörű, iskolai szexuális felvilágosítást, támogatja az egészséges szexualitás ábrázolását a médiában, és elfogadó az olyan életstílusokkal szemben, mint a poliamória és a fetisizmus.
Szexneutrális az az ember, aki támogatja a szexualitás megjelenítését a médiában mindaddig, amíg az nem túl explicit, csupán alapszintű szexuális felvilágosításra tart igényt, és az elfogadottól eltérő életstílusokat inkább a négy fal között tartaná.
Szexnegatív az, aki szerint cenzúrázni kellene a szexuális tartalmakat a médiában, a szexuális felvilágosítás a szülők feladata, a szex mint tevékenység pedig csak két, elkötelezett párkapcsolatban élő ember között egészséges.
Bárki lehet szexundoros, szexközömbös, szexkedvelő, szexpozitív, szexneutrális vagy szexnegatív, ezek a kifejezések nem az aszexuális közösség sajátjai.
Az attitűdök nem velünk születettek, ezeket a nézeteket életünk során sajátítjuk el, és akár meg is változhatnak. A személyes hozzáállásokkal ellentétben a kulturális attitűdök nem egyéni preferenciák, hanem a társadalomra kivetített elvek és értékek megnevezései. A személyes hozzáállások, a kulturális attitűdök és a szexuális orientáció nem kapcsolódnak egymáshoz közvetlenül, a három faktor bármilyen kombinációja lehetséges.
Összefoglalás
Sokan gondolják az aszexualitásról, hogy szexnegatív nevelés, internalizált szexnegatív értékek hatására alakul ki, de ez az elképzelés téves. Nem azért nem érzünk szexuális vonzalmat, mert pszichológiailag sérültek vagy betegek vagyunk, nem trauma vagy szigorú nevelés hatására lettünk aszexuálisak. Bár van, akinél élete során alakult ki az aszexualitás, többségünk így született. Nincsen semmilyen lelki vagy hormonális problémánk, egyszerűen más a szexuális irányultságunk, mint a többségnek. Az aszexuálisok nem prűdek, nem antiszociálisak, élvezhetik a szexet, és olyan aszexuális is létezik, aki bár nem szeretne szexelni, képes felizgulni a pornográfiára vagy szexuális fantáziára anélkül, hogy bármelyik abban szereplő személyhez vonzódna. (Az ilyen érzést nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor látod, hogy valaki mohón habzsol egy bizonyos kaját, te pedig megéhezel a látványtól, pedig nem is szereted az ételt, amit látsz.)
Az élményeink rendkívül változatosak, nagyon sokfélék vagyunk, mint bármely más közösség tagjai. Szexuális vonzalom nélkül is képesek vagyunk teljes életet élni, csupán annyit kérünk tőletek, hogy fogadjatok el minket úgy, ahogy vagyunk, és ne próbáljatok megváltoztatni. Hiszünk egy olyan társadalomban, ahol senkit nem diszkriminálnak szexuális orientációja vagy nemi identitása miatt. Reméljük, most, hogy ezt elolvastad, segítesz majd elérni ezt a célt.