A Magyar Aszexuális Közösség Alapszabálya
Az egyesület neve: Magyar Aszexuális Közösség
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Asexual Community
Az egyesület székhelye: 1074 Budapest, Csengery u. 8. I./16.
Az egyesület e-mail címe: aszexhun@gmail.com
A Magyar Aszexuális Közösség olyan országos működési körű egyesület, amely a bizalom, a szolidaritás, az empátia, a nyitottság és a demokrácia elve alapján működik.
1. Az egyesület céljai
1.1. A társadalom figyelmének felhívása az aszexualitás jelenségére, tájékoztatás az aszexuális emberek problémáiról, az aszexuálisok hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés és az aszexuálisok érdekeinek, jogainak érvényesítése
1.2. A hazai aszexuális közösség szervezése, aszexuálisokat segítő szolgáltatások működtetése, az aszexuálisok mentális jólétének javítása
2. Az egyesület tevékenységei
Az 1.1. pontban foglalt cél érdekében:
2.1. Aszexualitásról szóló előadások és workshopok szervezése, tartása
2.2. Aszexualitásról szóló kiadványok, audiovizuális anyagok készítése és terjesztése
2.3. Az aszexuálisok érdekvédelme a nyilvánosság különböző fórumain
2.4. Aszexualitással kapcsolatos tudományos kutatások elősegítése, szervezése
2.5. Iskolai órák, foglalkozások tartása köznevelési és felnőttoktatási intézményekben
2.6. Tananyagok készítése köznevelési és felnőttoktatási intézmények részére
2.7. Együttműködés külföldi és nemzetközi aszexuális szervezetekkel
2.8. Együttműködés más civil szervezetekkel
Az 1.2. pontban foglalt cél érdekében:
2.9. Rendszeres, közösségépítő programok szervezése
2.10. Zárt Facebook-csoport szervezése
2.11. Aszexuális témájú könyvek, cikkek, kiadványok gyűjtése és hozzáférhetővé tétele
2.12. Az aszexuális emberek párkapcsolatával, családi életével kapcsolatos támogatás nyújtása, társkereső szolgáltatás biztosítása
2.13. Az 1.1. pontban foglalt cél érdekében végzett szolgáltatások nyilvánosak, azokat megkülönböztetés nélkül bárki igénybe veheti. Az 1.2. pontban foglalt cél érdekében nyújtott szolgáltatások elsődleges célcsoportja a magyarországi aszexuális közösség.
2.14. Az egyesület tevékenységeit non-profit alapon végzi. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, részükre anyagi támogatást nem nyújt, politikai tevékenységet nem végez.
3. A tagsági viszony
Rendes tagság
3.1. Az egyesület tagja lehet az a nagykorú természetes személy vagy jogi személy, aki írásbeli belépési nyilatkozatával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, és az Alapszabályban foglaltakat elfogadja.
3.2. A tagok felvételéről az ügyvivői testület dönt. Az elutasító döntés ellen annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a közgyűlés előtt.
3.3. A tagsági viszony kezdete az ügyvivői testület, illetve a közgyűlés jóváhagyó döntésének napja.
3.4. Jogaikat és kötelezettségeiket a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok pedig bejegyzett képviselőik útján gyakorolják. Akadályoztatásuk esetére a természetes személy tagok jogaik gyakorlására legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással az egyesület egy másik tagját is meghatalmazhatják. Egy tag legfeljebb egy másik tag képviseletében járhat el.
3.5. Az egyesület tagja a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, b) részt vehet és szavazhat az egyesület közgyűlésén, c) választhat és választható az egyesület szerveibe és tisztségeire, d) javaslatot tehet az egyesületet érintő kérdésekben az egyesület szerveinél, és e) betekinthet az egyesület irataiba.
3.6. Az egyesület tagja köteles a) betartani az Alapszabályt, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az egyéb szabályzatokat, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat, b) elősegíteni az egyesület céljának megvalósulását, és rendszeresen részt venni az egyesület munkájában, c) befizetni a tagdíjat, d) az elérhetőségi adataiban bekövetkezett változásokról az egyesületet értesíteni, és e) megőrizni az egyesület jó hírnevét, valamint tartózkodni minden olyan magatartástól, amely veszélyezteti az egyesület céljának megvalósulását, vagy sérti az egyesület más tagjának vagy önkéntesének emberi méltóságát.
3.7. A tagdíj havi összege 300 Ft, diákok, nyugdíjasok és munkanélküliek részére 200 Ft. A tagdíjat naptári évre előre kell megfizetni készpénzben, illetve banki utalás révén minden év március 31-ig. Év közbeni tagfelvétel esetén a tagdíjat a tagsági viszony létrejöttét követő hónap végéig kell befizetni.
3.8. A tagsági viszony megszűnik a) a természetes személy tag halálával, b) a jogi személy tag megszűnésével, c) a tag kilépésével vagy d) fegyelmi eljárás során történő kizárásával.
3.9. Az egyesület tagja az ügyvivői testülethez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül kiléphet az egyesületből.
3.10. A kizárt tag a kizárással szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat.
3.11. Ha a tag a tagdíjat nem fizeti be határidőben, az ügyvivői testület írásbeli felszólítást küld neki, amelyben figyelmezteti, hogy amennyiben a határidő lejártától számított 6 hónapon belül sem teljesíti tartozását, fegyelmi eljárás indul ellene. A tagdíjfizetés alól kérelemre, rendkívüli esetben az ügyvivői testület felmentést adhat.
3.12. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag az egyesülettel szemben a tagsági viszonnyal összefüggésben anyagi követelést nem támaszthat.
Pártoló tagság
3.13. A pártoló tagokra a rendes tagokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben a részben foglalt eltérésekkel.
3.14. Az egyesület pártoló tagja lehet az a nagykorú természetes személy vagy jogi személy, aki írásbeli belépési nyilatkozatával vállalja, hogy vagyoni hozzájárulással támogatja az egyesületet, és az Alapszabályban foglaltakat elfogadja.
3.15. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen és – külön meghívás esetén – az ügyvivői testület ülésén. A pártoló tag ügyvivővé nem választható.
3.16. A pártoló tag köteles a belépési nyilatkozatban vállalt vagyoni hozzájárulást nyújtani. Nem köteles tagdíjat fizetni, és rendszeresen részt venni az egyesület munkájában.
3.17. Ha a pártoló tag a belépési nyilatkozatban vállalt kötelezettségét 3 hónapon belül nem teljesíti, az ügyvivői testület írásbeli felszólítást küld neki, amelyben figyelmezteti, hogy amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 3 hónapon belül sem teljesíti tartozását, fegyelmi eljárás indul ellene.
Tiszteletbeli tagság
3.18. A tiszteletbeli tagokra a rendes tagokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben a részben foglalt eltérésekkel.
3.19. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a közgyűlés bármely rendes tag javaslatára tiszteletbeli taggá választ, és aki ezt a tagsági viszonyt elfogadja. A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásával jön létre.
3.20. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen és – külön meghívás esetén – az ügyvivői testület ülésén. A tiszteletbeli tag ügyvivővé nem választható.
3.21. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, és rendszeresen részt venni az egyesület munkájában.
4. A közgyűlés
4.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll.
4.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az Alapszabály módosítása; b) az ügyvivők megválasztása és visszahívása; c) az egyesület éves tevékenységi beszámolójának, a számviteli beszámolónak, a közhasznúsági mellékletnek és a kiegészítő mellékletnek az elfogadása; d) az éves költségvetés irányelveinek meghatározása, a stratégiai terv elfogadása; e) a tag felvételével és kizárásával kapcsolatos fellebbezés elbírálása és f) az egyesület megszüntetése.
4.3. A közgyűlés az egyesület tisztségviselőit bármikor beszámoltathatja.
Határozathozatal ülés tartásával
4.4. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig hívja össze az ügyvivői testület. A közgyűlést 30 napon belüli időpontra kell összehívni, ha a) azt a tagok egytizede, de legalább 3 fő – az ok és cél megjelölésével – az ügyvivői testületnél kezdeményezi; b) valamely ügyvivő megbízatása idő előtt megszűnik – ebben az esetben a közgyűlést a tisztségben maradt ügyvivők hívják össze; c) a tagsági kérelem elutasítása ellen jogorvoslattal éltek vagy d) a kizárt tag a kizárási határozat ellen jogorvoslattal élt.
4.5. A közgyűlés összehívására az egyesület tagjai részére történő elektronikus levélküldés által kerül sor, úgy, hogy az elektronikus levél tag által történő kézhezvétele igazolásra kerül a vonatkozó elektronikus levelezési rendszer megfelelő beállításával. A közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően a meghívó közlésre kell, hogy kerüljön.
4.6. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét a tagi álláspont kialakításához szükséges részletezettséggel. A meghívóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tagok jogaikat meghatalmazott útján is gyakorolhatják, valamint arra, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévő tagok számától függetlenül is határozatképes. A közgyűlés az egyesület székhelyétől eltérő helyszínen is megtartható.
4.7. A tagok a meghívó kézhezvételét követő 3 napon belül kérhetik az ügyvivői testülettől a napirend kiegészítését. Ha a napirend kiegészítését az ügyvivői testület elutasítja, vagy arról nem dönt, a napirend kiegészítéséről a közgyűlés dönt. A meghívóban nem szereplő pont a napirendre a közgyűlésen csak akkor vehető fel, ha minden tag jelen van, és azt egyhangúan megszavazzák.
4.8. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A tagok jelenlétüket a jelenléti ív aláírásával igazolják. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlést a határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés időpontjánál fél órával későbbi időpontban, az eredetivel azonos helyszínen kell megtartani, amelyre a figyelmet a meghívóban is fel kell hívni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A tagok figyelmét az eredeti közgyűlésről szóló meghívóban előzetesen fel kell hívni mind a megismételt közgyűlés időpontjára és helyére, mind arra, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes.
4.9. A közgyűlést az ügyvivői testület egy tagja nyitja meg. A megnyitás során az ügyvivő meggyőződik arról, hogy a közgyűlés összehívására az Alapszabálynak megfelelően került-e sor, valamint hogy a közgyűlés határozatképes-e. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést berekeszti, és a pótközgyűlés időpontjáról a megjelenteket tájékoztatja. A megnyitást követően a közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. Jegyzőkönyv-hitelesítőnek ügyvivőt megválasztani nem lehet. Ezután a közgyűlés megvitatja az ülés napirendjét, a napirendi pontok sorrendjét, illetve dönt a napirend kiegészítéséről vagy egyes napirendi pontok elhalasztásáról. A közgyűlés az így összeállt napirendet szavazással erősíti meg.
4.10. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg. A jelenlevő tagok legalább egyharmadának indítványára titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazást kell tartani a következő kérdésekben: taggá választás, ügyvivő megválasztása és visszahívása, döntés fegyelmi büntetésről. Titkos szavazás esetén a szavazatokat a közgyűlés által megválasztott két fő szavazatszámláló számlálja össze.
4.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
4.12. A közgyűlés határozatait a levezető elnök hirdeti ki. A közgyűlésről az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláír, és a két jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesít. A határozatokról az egyesület tagjait megfelelően tájékoztatni kell.
Határozathozatal ülés tartása nélkül
4.13. Az egyesület tagjai ülés tartása nélkül is hozhatnak határozatot. Az ilyen határozathozatalt az ügyvivői testület a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvivői testület részére.
4.14. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvivői testület részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az ügyvivői testületnek össze kell hívnia.
4.15. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az ügyvivői testület megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Az ülés tartása nélküli határozathozatal során a határozattervezet és a szavazatok megküldésére elektronikus levelezés útján kerül sor, úgy, hogy az elektronikus levelek kézhezvétele igazolásra kerül a vonatkozó elektronikus levelezési rendszer megfelelő beállításával.
Elektronikus hírközlő eszköz igénybevétele
4.16. A közgyűlés oly módon történő megtartására is lehetőség van, hogy egyes tagok vagy az összes résztvevő tag a közgyűlésen nem személyes jelenléttel, hanem a tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesz részt. Ilyen esetben kizárólag olyan elektronikus hírközlő eszköz alkalmazható – videotelefon, illetve az internet alapú hang és kép közvetítésére alkalmas szoftver, valamint az ilyen szoftverrel működő berendezés -, amely lehetővé teszi a közgyűlésen részt vevő tag személyének megállapítását, és amely esetében a személyes jelenlétet helyettesíthető módon biztosítható a napirendi pontokhoz tett észrevételek és hozzászólások azonnali lehetősége.
4.17. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével megtartott közgyűlésen leadott szavazatok ellenőrzése és összeszámlálása akként történik, hogy a közgyűlés megnyitásakor a fenti feladatok teljesítése érdekében egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a jelenlévők közül szavazatszámlálót választ. A szavazatszámláló – az elektronikus hang- és képátvitel folytán lehetővé tett módon – személyes észlelése folytán a leadott szavazatokat ellenőrzi és összesíti, valamint a szavazás eredményét nyomban közli az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz útján a közgyűlés egyéb résztvevőivel.
4.18. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha az ülésen hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz, az ülésről az egyik ügyvivő által hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni.
5. Az ügyvivői testület
5.1. Az ügyvivői testület az egyesület közgyűlés által megválasztott három ügyvivőből álló ügyintéző és képviseleti szerve. Az ügyvivők két közgyűlés között ellátják az egyesület operatív irányítását, valamint képviselik az egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik személyek felé. Az ügyvivők képviseleti joga általános és önálló. Képviseleti jogkörüket egyes ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület tagjára vagy önkéntesére átruházhatják.
5.2. Az ügyvivőket az egyesület tagjai közül kell választani, megbízatásuk öt évre szól. Ügyvivőnek csak az választható meg, akinek nincs lejárt tartozása az egyesülettel szemben. Az ügyvivőknek megválasztásuk esetén írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a törvényben előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fent. Az ügyvivő, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha más szervezetben is ilyen tisztséget tölt be.
5.3. Az ügyvivői testület feladatkörébe tartozik különösen a) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítása, b) a közgyűlések összehívása, c) az egyesület költségvetésének irányelvek szerinti elkészítése és végrehajtása, szükség esetén az irányelveknek megfelelő módosítása, d) a tagság rendszeres tájékoztatása az egyesületet érintő kérdésekről, e) az egyesület működéséhez szükséges eszközök, anyagi javak felkutatása, pályázatok figyelése, és f) fegyelmi büntetések kiszabása.
5.4. Az ügyvivői testület dönt minden kérdésben, melyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
5.5. Az ügyvivői testület szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A testület ülését bármelyik ügyvivő összehívhatja. Összehívására elektronikus levélküldés által kerül sor, úgy, hogy az elektronikus levél többi ügyvivő által történő kézhezvétele igazolásra kerül a vonatkozó elektronikus levelezési rendszer megfelelő beállításával. Az ülés napját legalább 8 nappal megelőzően a meghívó közlésre kell, hogy kerüljön. Az ügyvivői testület ülései nem nyilvánosak, azon a testület által meghívott személyek vehetnek részt.
5.6. Az ügyvivői testület ülése határozatképes, ha az ügyvivők több mint fele jelen van. A testület döntéseit a jelenlévő ügyvivők több mint felének egyező szavazata alapján hozza. A határozathozatalban nem vehet részt az az ügyvivő, aki a közgyűlés ülésén sem szavazhatna (4.11.). A határozatról a tagokat megfelelően tájékoztatni kell.
5.7. Az ügyvivői testület jogosult ülés tartása nélkül, elektronikus úton is határozatot hozni. Az ilyen előterjesztést bármelyik ügyvivő a többi ügyvivő által megadott elektronikus levélcímre küldi ki. Az ügyvivők a szavazásra feltett határozati javaslattal kapcsolatban 8 napos határidőn belül szavaznak. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha az ügyvivők több mint felének szavazata beérkezett. Az ülés tartása nélküli határozathozatal során a határozattervezet és a szavazatok megküldésére elektronikus levelezés útján kerül sor, úgy, hogy az elektronikus levelek kézhezvétele igazolásra kerül a vonatkozó elektronikus levelezési rendszer megfelelő beállításával.
5.8. Az ügyvivői testület ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is lefolytatható. Az eljárásra ebben az esetben az elektronikus hírközlő eszköz segítségével megtartott közgyűlési ülések szabályait kell alkalmazni.
5.9. Az ügyvivői tisztség megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) írásbeli lemondással, d) a tagsági viszony megszűnésével, e) az ügyvivő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, f) az ügyvivő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, vagy g) az ügyvivővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
6. A fegyelmi eljárás
6.1. Az a tag, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi, és ezzel vagy más vétkes magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását vagy az egyesület rendeltetésszerű működését veszélyezteti, fegyelmi vétséget követ el.
6.2. A fegyelmi eljárást az ügyvivői testület folytatja le. Nem vehet részt az eljárásban az az ügyvivő, aki elfogult az eljárás alá vont személlyel szemben, valamint az az ügyvivő, aki ellen a fegyelmi eljárás folyik.
6.3. A fegyelmi eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti a fegyelmi vétségről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A fegyelmi eljárás tárgyát képező magatartást követő egy év elteltével a fegyelmi eljárás kezdeményezésének nincs helye, kivéve, ha a fegyelmi vétség bűncselekményt valósít meg. Ebben az esetben a fegyelmi eljárást a bűncselekmény elévülési idején belül lehet megindítani. A fegyelmi eljárást az ügyvivői testületnél kell kezdeményezni.
6.4. Az eljárás elindulásáról az ügyvivői testület elektronikus levél útján értesíti az eljárás alá vont személyt, úgy, hogy az elektronikus levél tag által történő kézhezvétele igazolásra kerül a vonatkozó elektronikus levelezési rendszer megfelelő beállításával.
6.5. Az ügyvivői testület kivizsgálja az eset körülményeit, és kiszabja a fegyelmi büntetést. Az eljárás során biztosítani kell az eljárás alá vont személynek, hogy védekezését megfelelő módon előadhassa.
6.6. A fegyelmi eljárás lefolytatására az ügyvivői testületnek a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére.
6.7. A fegyelmi döntést írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. Az indokolás tartalmazza a döntés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban, igazolható módon kell közölni.
6.8. A fegyelmi döntéssel szemben az eljárás alá vont személy a határozat kézhezvételétől számítva 15 napon belül jogorvoslattal élhet a közgyűlésnél. A fellebbezés elbírálására a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában az ügyvivői testület és az eljárás alá vont személy meghallgatása után titkos szavazással dönt.
6.9. A fegyelmi büntetések a következők: a) csekély fokú vétség esetén: írásbeli figyelmeztetés; b) súlyosabb, de kizárást vagy visszahívást nem igénylő vétség esetén: megrovás; b) adott tevékenységhez kapcsolódó normák vétkes megszegése esetén: tevékenységtől való eltiltás; c) kirívóan súlyos vétség esetén: ügyvivőnél visszahívás vagy kizárás, tagnál kizárás.
6.10. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt indított fegyelmi eljárás megszüntethető, ha a tag az elmulasztott tagdíjat az eljárás alatt befizeti. A pártoló tag ellen a belépési nyilatkozatban vállalt kötelezettség nem teljesítése miatt indított fegyelmi eljárás megszüntethető, ha a tag a kötelezettségét az eljárás alatt teljesíti.
7. Az egyesület gazdálkodása
7.1. Az egyesület költségvetését az ügyvivői testület készíti el a közgyűlés által meghatározott irányelvek alapján. Az ügyvivői testület a költségvetés végrehajtása során a költségvetéstől csak szükség szerint, az irányelveknek megfelelően térhet el.
7.2. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordítja.
7.3. Az egyesület bevételei: a) természetes és jogi személyek, valamint egyéb szervezetek támogatásai, b) az egyesület vállalkozási tevékenységének bevételei, c) tagsági díjak és d) egyéb bevételek.
7.4. Az egyesület tagjai az egyesület céljai érdekében kifejtett tevékenységükért költségtérítésben részesülhetnek. A költségtérítés mértékéről és módjáról az ügyvivői testület dönt.
7.5. Az ügyvivői testület évente köteles az egyesület működéséről tevékenységi beszámolót, valamint számviteli beszámolót, közhasznúsági mellékletet és szükség esetén kiegészítő mellékletet készíteni. A beszámolók és a mellékletek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, az ezekre vonatkozó részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
8. Záró rendelkezések
8.1. Az egyesület megszűnése esetén vagyonát a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetségnek kell juttatni.
8.2. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata és a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Kelt: …………………………, ………. év ………………….. hó ……. napján